2013. augusztus 9., péntek

9. Randi

   Sziasztok! Nagyon sajnálom, hogy ennyit késtem az új résszel, de nem volt időm írni. Most viszont bepótolom. Ez a rész hosszú lesz, hogy kárpótoljalak titeket. Remélem megértitek. Mivel jó a kedvem, a rész is vidám lesz...igaz lesznek benne kevésbé boldog pillanatok is, de azt majd meglátjátok... Nem is húzom tovább az időt. Jó olvasást.
                                                                           Puszi!



  Reggel még mindig esett az eső, amikor felébredtem. Harry édesen szuszogott mellettem, nekem pedig nem volt szívem felébreszteni, így behunytam a szemem és visszaaludtam. Nem sokáig alkudhattam, mivel valaki berontott a szobába és rá vetette magát az ágyra. Ki más lehetett volna, mint Louu.
  - Micsináltok drágáim?-érdeklődött.
  - Talán nem látszik?-kérdeztem gúnyosan.-Épp aludni szeretnénk, ha hagynál...
  - Louis!-kiáltott Harry.-Kifelé.
  - Jó megyek már, csak szólni akartam, hogy itt vannak a lányok és reggelit készítenek, úgyhogy legyetek szívesek lejönni.-szállt le rólunk, majd az ajtóban még visszafordult és egy perverz mosolyt küldött felénk.
  - Hány óra?-kérdezte Hazza rekedtes hangján.
  - Fél 11.-válaszoltam. Kimásztam az öleléséből és fel akartam állni.
  - Még túl korán van.-rántott vissza maga mellé.- Maradj még.-suttogta, majd szorosan magához ölelt, hogy ne tudjak elmenekülni.
  - De mi lesz a reggelivel?
  - Az megvár.-puszilt a hajamba, amitől én mosolyogni kezdtem.
  - Jó, még 5 percet maradok. Semmivel sem többet.
  Harry az arcomat kezdte fürkészni, mintha valami érdekes lenne rajta. Kezdtem egy kicsit zavarba jönni, szerintem ezt ő is észre vette, mivel még nagyobb lett a vigyora. Lassan letelt az öt perc és én mocorogni kezdtem Harry karjai között, ő elengedett én pedig kiszálltam az ágyból...valamit motyogott az orra alatt, de nem értettem.
   Kimentem a szobájából, át az enyémbe. A fürdőbe mentem, kiengedtem a hajam és egy gyors zuhanyt vettem. Felkaptam a tiszta fehérneműmet, megszárítottam a hajam és végül fogat mostam. Mivel tiszta ruhát nem hoztam magammal, kimentem a szobába, majd arra lettem figyelmes, hogy valaki rámnyit. Hát igen az ajtót nem csuktam be. Minek is? Csak öt fiúval élek együtt.
  - Kopogni luxus?-kérdeztem mérgesen Loutól, ő abban a pillanatban eltakarta a szemét.
  - Bocsi, csak szólni akartam, hogy El beszélni akar veled és kész a reggeli.
  - Oké. Felöltözök és megyek is.-mosolyogtam rá. Ő pedig magamra hagyott.
  Pár másodperc múlva megint benyitott valaki. hát ezt nem hiszem el, itt senki sem tud kopogni?  Mérgesen fordultam meg.
  - A francba már, itt senki sem tud kopogni?-kérdeztem mérgesen Harrytől, aki jó alaposan végigmért, majd perverz mosoly jelent meg az arcán. -Mit akarsz?
  - Csak azt akartam mondani, hogy nem felejtettem el a tegnapi fogadást és ma este lesz a randik. -mosolygott továbbra is.
  - Megértettem, most viszont hagynátok végre felöltözni?
  - Igen.
  Kiment, most viszont már bezártam az ajtót. Végre magamba lehettem. Nem tudom, hogy mit gondoljak az estéről. El szeretnék menni, de mi van ha nem fogok magammal bírni? Harry olyan pasi, mint akire mindig is vártam. Elveszek a gyönyörű smargzöld szemeibe, ami mindig csillog amikor engem néz...a mosolyába... gödröcskéibe...egyszerűen az egész srác tetszik nekem. Nem tudom, hogy hogy is fogom kibírni az estét, de nem akarok semmi butaságot sem csinálni. Ezekkel a gondolatokkal kerestem ki a mai ruhámat. Egy fekete pólót és kék csőnacit vettem fel a kedvenc fefér Conversemmel.
  Mivel kész voltam, lementem a többiekhez. Mind a konyhában voltak, az asztalnál. A lányok a nyakamba ugrottak, majd helyet foglaltam az utolsó üres széken, ami pont Harry mellett volt. A lányok palacsintát raktak elénk, majd ők is leültek enni. Én imádom a csokis palacsintát. Zayn próbálta az arcomat fürkészni, de én kerültem a tekintét. Gondolom arra volt kíváncsi, hogy mi történt az éjjel Harry és köztem. Semmi. Az ég adta világon semmi sem történt köztünk.-gondoltam magamban.Miért nem lehet felfogni, hogy csak barátok vagyunk, na de mindegy is...
  - Na és mit csináltatok az este?-törte meg a csendet Liam.
  - Hát, hol is kezdjem....fogadtunk és én nyertem...ezért neki el kell velem jönnie randizni. Mivel fél a vihartól velem aludt. Röviden ennyi.-mosolygott Harry.
  - Randizni mész vele?-mutatott Zayn Harryre.
  - Igen.-jelentettem ki. Zaynnek nem tetszett a döntésem, de megígérte, hogy amíg én boldog vagyok addig nem szól bele a Harryvel való kapcsolatomba.
  A fiúk a nappaliba vonultak. Igen miért is mosogatnának el maguk után. Arra vannak a lányok, nem? Jellemző rájuk, de végül is örültem neki, mivel jobban megismertem a lányokat. Mindegyik nagyon szimpi volt, de legjobban El és Perrie. A csajok is kérdezősködtek a Harryvel való kapcsolatomról, de nekik sem mondtam semmi újat, mivel csak barátok vagyunk. Dani és Nia kimentek a fiúkhoz mi pedig hárman maradtunk a konyhába.
  - Kérdezhetek valamit?-érdeklődött Perrie, mire én bólintottam. -Neked bejön Harry?-mindketten engem bámultak és a válaszomat vártak. Mit mondjak nekik? Merjem elmondani, hogy mit is érzek iránta? Megbízhatok bennük? -Na?-sietett Perie.
  - Egy kicsit talán igen.-pirultam el.
  - Tudtam én megmondtam neked ugye Perrie, de miért is nem hittél nekem?-mondta El.
  - Jó, jó igazad van.
  Még dumáltunk egy kicsit a fiúkról, utána pedig ki akartam menni a konyhából Perrie után, de El megállított.
  - Louis, azt mondta, hogy te is modelkedsz. Igaz?
  - Én nem modelkedem, csak szeretek pózolni.-mosolyogtam rá.
  - Értem, és lenne kedved elkísérni engem a mai fotózásra?
  - Igen.-ugráltam. -Mikor lesz?
  - Egy óra múlva.
  Kimentünk a fiúkhoz és elújságoltuk nekik is a jó hírt. Harryn láttam, hogy nem tetszik az ötletem, de nem igazán érdekel, hogy neki tetszik-e vagy sem. Imádok pózolni és szerintem menne a modelkedés is. Az óra hamar eltelt, mindenkit megöleltünk, majd elhagytuk a házat. Beültünk el kocsijába, én pedig gyorsan elő vettem a telóm és felmentem Twitter-re. "Helló Világ. El sem hiszitek, hogy hová tartok ebben a percben. Egy fotózásra. Igen. Végre rászántam magam és boldog vagyok. Remélem a képek jók lesznek. Este mutatok majd belőlük egy párat." 
  Egy hatalmas épület előtt álltunk meg. Mindketten kiszálltunk, majd El előre ment és én pedig követtem. Köszöntünk a recepciósnak, majd tovább haladtunk hátra. Ott El bemutatott a fotósnak és a sminkeseknek. Mindenki boldogan fogadott... azt mondták gyönyörű a bőröm. Az egyik székben én ültem a másikban pedig El. Laza hullámokat varázsoltak a hajamba, majd elkezdtek sminkelni... alig látszott valami, mivel szerintük nekem nincs szükségem rá. Majd egy nő, akit még nem ismertem ruhákat hozott elém és azt mondta, hogy próbáljam fel őket és válasszak egyet. Így is tettem.
   Felöltöztem. Már El is kész lett addigra. Csodásan festett, azt mondta, hogy ne izguljak mert minden jól fog menni. Itt elbúcsúztunk egymástól, mivel külön szobába lesz a fotózás. Zakatoló szívvel mentem be a terembe, majd a fotósom elém sietett és megdicsért. Szerinte is csodásan festek, lassan én is kezdtem elhinni. Ha mindenki ezt mondja nekem akkor biztosan így is van.
  Kezdetét vette a fotózás. Egy kicsit izgultam és ezt Josh is észrevette. Odajött és azt mondta nekem, hogy lazítsak és csináljak úgy mint otthon, így is tettem. Csodás volt minden egyes percet élveztem. A végére már nagyon laza voltam. A képeim csodásak lettek. Josh szerint nekem a modelkedés a jövőm, és lehet hogy igaza is van, hiszen imádok pózolni és jól is megy. 
  El is végzett. Az ő képeit is megmutatta nekem, nagyon jók lettek. Ő már régebb óta van a szakmában így nem is csoda, hogy sokkal lazább nálam. 
 Mivel még nem volt kedvünk hazamenni, beültünk a Nando's-ba. Elhez egy csomóan odajöttek és autogramot kértek tőle. Hát igen Ő Louis barátnője, neki ez megszokás, de mikor hozzám odajön az egyik lány és egy autogramot kér tőlem, hát eléggé meglepődtem, hiszen én nem vagyok híres, azon kivűl, hogy Zayn húga vagyok. De most nem Zaynért jöttek oda hozzám, hanem Harryért. Én szépen elmagyaráztam a lánynak, hogy Harryvel mi csak barátok vagyunk, de ő akkor is ragaszkodott hozzá. Hát oké, végül megadtam neki amit kért tőlem.
  - Ez fura volt.-mondtam Elnek.
  - Nem volt az, hiszen Harryvel nagyon jóba vagy és szerintem érzel is iránta valamit, ne is merd tagadni. És ezt nem csak én vettem észre hanem a rajongói is.-hadarta El.
  - El...-mondtam, de nem akartam neki hazudni így az igazat mondtam. -Igazad van, tényleg jobban kedvelem Harryt mint egy szimpla barátot, de én nem illek hozzá...
  - Ez butaság, én is ezt hittem mikor Louissal kezdtem járni, de ő meggyőzött és igaza volt, hiszen csodásan megvagyunk lassan két éve. És Hazzában és benned is egy csomó közös van...szerintem ne enged el, nem éri meg, mert utána szenvednél, ha nem lenne veled.
  - Nem tudom El, de még gondolkozok rajta.-ekkor kaptam egy SMS-t.
"Szia Z, már alig várom az estét. Legyél szép, 8-kor indulunk, ha neked is megfelel. xx H"-visszaírtam neki, hogy nekem jó, majd el kérdően nézett rám.
  - Ki volt az?
  - Harry. Azt mondta, hogy nyolcra legyek kész...de mi a fenét vegyek fel?
  - Majd én segítek neked választani.
  Ezzel elhagytuk az épületet és haza siettünk. Köszöntünk a fiúknak, de az egyikük hiányzott. Harry nem volt közöttük, így gyorsan felmentünk a szobámba és El már a gardróbomban kutakodott. Nem sokáig majd egy csinos ruhával a kezében tért vissza. Meg kell, hogy mondjam, hogy tetszett a szerelés. gyorsan felvettem és a hajamat oldalra kötöttük. A sminkem maradt a fotózásról, majd El a tükör ellé tolt én pedig nagyra nyílt szemekkel néztem magam.
  Tetszett amit láttam, nagyon is tetszett. Szorosan megöleltem El-t és megköszöntem neki mindent. Azt mondta, hogy ne aggódjak mert minden csodás lesz, majd eltűnt Még negyed óra volt nyolcig, úgy döntöttem, hogy lemegyek a többiekhez.
  - Hűűű, de jól nézel ki.-dicsért meg Louis.
  - Köszi, Lou.-leültem mellé, izgultam így csendben voltam.
  - Min gondolkodsz húgi?
  - Semmin.-próbáltam titkolni és sikerült is mivel eben a percben nyílt az ajtó és Hazza lépett be rajta. Bejött a nappaliba, majd jó alaposan végigmért és megnyalta az alsó ajkát, én ebbe belepirultam.
  - Mehetünk?-kérdezte egy aprót bólintottam, majd felálltam és mellé álltam. Megfogta a kezem és az ajtóhoz vezetett.
  Harry a kocsijához vezetett, udvariasan kinyitotta nekem az ajtót majd besegített. Ő is beült mellém, majd elindultunk, alig kocsikáztunk 5 percet mikor megállt, egy park mellett. Nem értettem, hogy miért hozott ide, de bíztam benne. Kiszállt majd engem is kisegített. Az ujjainkat összekulcsolta, amin én elmosolyogtam. Út közben a fülembe súgta.
  - Gyönyörű vagy.
  - Köszönöm.
  Az út gyertyákkal volt díszítve, lassan haladtunk közöttük. Szerintem ez nagyon romantikus volt, de ez semmi sem volt ahhoz képest ami rám várt, egy plédet pillantottam meg. Körülötte rózsaszírmok voltak és néhány gyertya. a pokrócon pedig egy kosár volt. ?Megálltunk előtte, én pedig szorosan átöleltem Harryt. Habozott egy kicsit majd ő is viszonozta, letelepedtünk mind a ketten, majd egymást kezdtünk bámulni. Én törtem meg a csendet.
  - Ez csodaszép és romantikus.
  - Tudtam, hogy tetszeni fog neked...vagyis csak reménykedtem.-mosolygott.
  - Jól gondoltad.-nyomtam egy puszit az arcára, mire ő mosolyogni kezdett.
  - Nem vagy éhes?
  - De, együnk.
  Kivett a kosárból egy pár szendvicset, és még volt benne valami, láttam, de azt benne hagyta. Majd enni kezdtünk, közben nevettünk. Majd a csillagokat kezdtük el fürkészni. Boldog voltam, talán ez volt életem egyik legjobb randija. Miket beszélek, biztosan ez volt az. Magamban mosolyogtam, mire Harry kérdőn nézett rám, majd felült és kivett valamit a kosárból. Epret és olvasztott csokit rakott elém.
  - Honnan tudtad, hogy szeretem az epret és a csokit?-mosolyogtam rá.
  - Hát a csokit, azt reggelinél tudtam meg...az epret pedig mindenki szereti.-kivett egy epret és belemártotta a csoki és a szám fele közelített vele.- Nyisd ki szépen.-nem tehettem mást, tejesitettem a parancsát.  
  - Nagyon finom.-mosolyogtam rá.- Nem gondoltam volna, hogy van egy ilyen oldalad is, Hazza.
  - Ezt az oldalam nagyon kevesen ismerik, de azt szeretném, hogy te ismerd a legjobban. Azt szeretném, hogy...-itt elhallgatott. -Nem számit, azt szeretném, hogy boldog légy.
  - Én is megszeretném ismerni ezt az oldalad.
  Kezdett hideg lenni. Hazza észrevette, hogy fázok és magához húzott egyenesen az ölébe. Körém fonta a karjait és szorosan magához ölelt, nem engedett el egy másodpercre sem. A testemet azonnal átjárta a melegség, Harry karjai között semmitől sem féltem. A nyakamat kezdte puszilgatni, amitől engem kirázott a hideg... de nagyon tetszett amit csinál.  Sosem gondoltam volna, hogy valaha Harry Styles fogok randizni, de boldog vagyok hogy tegnap megszólaltam és most az egyszer hálát adok a viharnak, mert nélküle nem lett volna semmi sem. 
  Felé fordítottam a fejem és rámosolyogtam. Ismét elvesztem a ragyogó szemeibe, ő közeledni kezdett felém. Tudtam, hogy meg akar csókolni, de én nem tudtam, hogy mit is csináljak. Engedjem neki? Vagy ne? De hiszen én azt szeretném, hogy megcsókoljon, de tudom, hogy nem lenne helyes, de képtelen vagyok neki ellenállni. Mikor már csak milliméterek választottak el egymástól, a szemembe nézett és látta, hogy nem ellenkezem ezért az ajkait az enyémre tapasztotta. Puha ajkaival gyengéden csókolt, mintha attól félne, hogy bármelyik percben összetörhetek. Lassan távolodni kezdett tőlem, nekem pedig csak most esett le, hogy mit is csináltunk az előbb. Istenem, hogy lehettem ennyire hülye? Ezt sosem lett volna szabad megtörténjen. Kipattantam Harry öléből, majd arrébb sétáltam, valaki hátulról átkarol.
  - Mi a baj?-kérdezte aggódóan.
  - Harry...ennek a csóknak nem lett volna szabad megtörténnie.
  - Miért mondasz ilyeneket?
  - Mert így van...-dadogtam. Majd elindultam ki a parkból. 
  Beszálltunk a kocsiba, majd haza indultunk, egyikünk sem szólt semmit sem. Én a sírás határán voltam, Harry pedig szomorú és csalódott arcot vágott. Hazavétünk, gyorsan kiszálltam és berohantam a házba, a fiúk a nappaliban ültek, csak Zayn hiányzott, mivel ő Perrievel volt. Nagyon örültem, hogy nincs itt, hiszen nem akartam, hogy összevesszenek Harryvel. 
  Felrohantam a szobámba, majd az ágyra borultam és zokogni kezdtem. A telómba dugtam a fülesem és egy számot kezdtem hallgatni pontosabban a fiúk egyik számát...
  Fájt. Mindenem nagyon fájt. Fájt, hogy elutasítottam, és ezzel örökké elveszítettem, pedig én nem ezt szerettem volna...Miért tettem ezt? Miért utasítottam el?


                                              "Louis szemszöge"



   A fiúkkal éppen a Tv-t néztük amikor nyílt az ajtó. Zoey lépett be rajta szomorúan Nem tudtam, hogy mi történhetett, de láttam rajta, hogy  kevés kell neki ahhoz, hogy elsírja magát. Ahogy Harry belépett az ajtón Zoey azonnal felszaladt a lépcsőn. Harry is hasonló képen festett. A fiúkkal egymásra néztünk, majd Harryhez fordultam.
  - Mi történt?
  - Semmi, hagyjuk.-morogta.Tudtam, hogy komoly lehet, de azt is, hogy ha akarja akkor majd elmondja nekünk.
  - Oké, de én beszélek Zoeyval, nagyon maga alatt van.-mondtam neki.
  - Tőlem.-majd ő is felrohant  és jól bevágta az ajtóját.
  - Mi történhetett?-kérdezte Liam.
  - Mindjárt kiderítem.-válaszoltam neki majd felmentem és megálltam Zoey szobája előtt.
  Halk zokogást hallottam, kopogtam, de nem kaptam választ, így benyitottam. Zoey az ágyon feküdt és sírt. Közelebb mentem hozzá, majd leültem az ágyára, mire ő megfordult és rám nézett. Szorosan magamhoz öletem és próbáltam megnyugtatni, de nem nagyon ment. Csak sírt és sírt. Nem tudtam, hogy mi történt közöttük, de most nagyon haragszom Hazzára.
  - Mi történt?
  - Minden jól ment...-zokogta.-...egészen addig amíg meg nem csókolt...
  - De hiszen szereted. Vagy tévedek?
  - Nem, de ennek nem lett volna szabad megtörténnie...
  Nagyon sajnáltam szegény lányt. Nem értettem, hogy miért nem lett volna szabad megcsókolnia. Szorosan hozzám bújt, én pedig a hátát simogattam. Lassan kezdett megnyugodni, rám nézett a szemei pirosak és duzzadtak voltak a sok sírástól.
  - Nyugodj meg kérlek.-nyomtam egy puszit a homlokára.
  - De én, én nem ezt akartam.....
  - Minden rendben lesz. Hozzak neked valamit?
  - Nem, de kérhetek tőled egy szívességet?
  - Persze, akármit.
  - Nem alszol ma velem? Ne aggódj tudom, hogy neked ott van El és, hogy mennyire szeretitek egymást, de most képtelen lennék egyedül elaludni.
  - De nagyon szívesen, megyek és átöltözök és jövök is vissza.
  Felálltam és kimentem, hallottam, hogy HArry szobájából csattanások halasszanak. Mérges, biztosan azt hiszi, hogy ő a hibás de ez nem így van, ha legnyugodt egy kicsit akkor holnap majd elmondom neki, hogy mit mondott Zoey. A szobámban belebújtam a pizsimbe, majd átballagtam, Zoey szobájába, már ő is átöltözött. Az ágyon ült felhúzott térdekkel és bámult maga ellé.
  -Minden oké?
  - Igen.
  Befekedüntem mellé, ő hátat fordított nekem. Tudtam, hogy ilyenkor nem szabad egyedül éreznie magát. Átöleltem, majd a kezem a kezére tettem a takaró alatt, ő ismét sírni kezdett. Megszorítottam a kezét, nem tudtam, hogy mi mást csinálhatnék még, így szorosan megöleltem. Egy ideig még sírt majd álomba merült, ahogy én is........

5 megjegyzés:

  1. Nagyon vagany remelem hamar jon a kovi: )))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, pár óra múlva lesz kövi is :D


      Puszi!

      Törlés
  2. Oh anyam az a ....mindenesetre a resz nagyon jol lett siess mert belehalok abba hogy mikor tori be az orrat valamelyik anak a kis libanak :D

    VálaszTörlés