2013. augusztus 3., szombat

5.Barátok

                                          Sziasztok!
      Meghoztam a következő részt.Remélem tetszeni fog nektek.
              Ha igen akkor, komizzatok és kövessetek, ezzel
                                tudtok engem meggyőzni!!!!




   - Zo, öszinte leszek veled...Bejössz nekem és kedvellek is, talán egy kicsit jobban mint egy barátot, de ha te nem így érzel akkor...legyünk csak barátok, az lesz mindenkinek a legjobb.-mondta, még mindig lesütött szemekkel.
   - Harry, én is kedvellek. De én még nem vagyok kész egy újabb kapcsolatra...és szerintem is az lenne a legjobb ha mi csak barátok lennénk.-mondtam szomorúan.
   Ezek után egyikünk sem mondott semmit. Csak ültünk egymással szemben, a fejünkből kinézve. Nem tudom, hogy Hazza most mire is gondolhat, de én rá gondolok. Alig vagyok itt egy kis ideje és már milyen jóba lettünk. Nem tudom, hogy az minek köszönhető, de én az első perctől fogva kedveltem. Valami különlegeset éreztem vele kapcsolatban és igazam volt, mert ő egy különleges srác és örülök, hogy a barátomnak nevezhetem. Azt nem tudom, hogy mi lett volna, ha Louis nem hoz minket össze. Vajon akkor is ilyen viszonyban lennénk mint most? Kétlem. Ő lehet, hogy közelített volna felém, de én nem nyíltam volna meg neki...Szóval Louisnak köszönhetem, hogy szereztem magamnak egy barátot.
  - Ezt látnotok kell!-rontott be az ajtón Lou.
  - Mit?-kérdeztük egyszerre.Majd a kezembe nyomott egy újságot.


                           "A One Direction brit szívtiprójának,
                            Harry Stylesnak új barátnője van?" 



  Tegnap Harryt egy gyönyörű lánnyal látták. A rajongók elmondásai szerint kézen fogva sétáltak a londoni vidámparkban. Értesüléseink szerint a lány nem más mint Zayn Malik húga,Zoey Malik, aki pár napja költözött Londonba. Máris ilyen közel kerültek egymáshoz?  Harry csak az új áldozatát keresi? Vagy talán megjött az esze és szerelemre talált a lány oldalán? Mit szólnak a kapcsolatukhoz a rajongók? Elfogadják őket, vagy nem? Minden kiderül az elkövetkezendő napokban.


  - Mi? Ugye ezt nem gondolják komolyan?-kérdeztem, de legbelül már tudtam a választ.
  - Felhívom Pault és mindent elrendezek ne aggódj.-majd Hazza kiment telefonálni, én pedig ott maradtam Lou-val.
  Nem bírom felfogni, miért hiszi mindenki azt, hogy mi járunk? Hiszen csak pár napja ismerem Harryt. Az igaz, hogy az összekulcsolt ujjainkból nekem is ez jött volna le...de miért kell már rögtön kombinálni? Gondolom most már több milliónyi lány utál. Nem elég, hogy Zayn Malik a báttyam, most már azért is mert Harry Styles az álitólagos "pasim". Lehetne ettől szörnyűbb?Nem, nem hiszem.
  - Zo, jól vagy?-kérdezte aggódóan Lou, mivel már öt perce csak ülök és bámulok a semmibe.
  - Nem! Egyáltalán nem vagyok jól. Miért kell ilyen hülyeségeket írni?
  - Sajnálom, ez csak az én hibám....-motyogta. Igen az ő hibája, de hálás vagyok érte. Felálltam és odamentem hozzá és átöleltem. Gondolom meglepődött mert csak pár másodperc múlva ölelt vissza.
  - Köszönöm.-mosolyogtam.-Ha te nem lennél, most egyedül lennék...egy barátom sem lenne. Köszönöm Lou.
  - Tudtam, hogy nem fogsz rám haragudni.-vigyorgott rám.
  - Persze,persze. Lou beszélhetnénk?-kérdeztem.
  - Igen, miről van szó kicsi lány?
  - Am, elmondom csak nem itt. Menjünk sétálni egyet oké?
  - Kezdesz megijeszteni.
  - Akkor felkapok valamit és mehetünk is.-ezzel jeleztem, hogy húzzon kifelé. Vette az adást, elment.
  Én pedig leültem az ágyra és gondolkozni kezdtem. De semmire sem jutottam, csak azt tudom, hogy beszélni akarok Louval rólam és Harryről...A gardróbomba vettem az irányt, majd kerestem egy laza de mégis szexi szerkót. Egy színes csőnacit és egy fekete toppot választottam, hozzá pedig egy fekete Converset. Megálltam a tükör előtt és megfésültem a hajam és kész is voltam.
  Nem tudom, hogy mondjam-e el Lounak, hogy mit érzek Harry iránt, mert ők a legjobb barátok és félek, hogy elmondaná neki...de valakinek viszont el kell, hogy mondjam és csak benne bízom meg. De, hogy miért? Hát azt jó lenne tudni.
  Kiléptem a szobámból, majd megálltam a Harryé előtt. Be akartam kopogni, de meggondoltam magam és lementem a nappaliba. Ahol szinte mindenki ott volt és Fifáztak. Hát igen. Fiúk. Lou is lejött.
  - Elmentünk, sziasztok!-köszöntünk, de észre sem vették.
  Kiléptünk a kapun és elindultunk a park felé. Én nem mertem megszólalni, pedig én mondtam, hogy beszélni szeretnék vele. Egy ideig csak sétáltunk egymás mellett, de aztán erőt vettem magamon és belekezdtem.
  - Louis?-néztem rá.- Én azt hiszem, hogy többet érzek iránta, mint barátság.-nyögtem ki.
  - Ki iránt?-tette a hülyét.-Harry?
  - Igen, de nem tudom, hogy mit csináljak...én még nem állok készen egy új kapcsolatra...nekem most csak barát ként van rá szükségem, nem mint pasira.Mit tegyek?-néztem rá kérdően.
  - Ezt elmondtad már neki?
  - Hát igen, csak azt nem, hogy többet érzek mint barátság.
  - És nem akarod neki ezt elmondani?
  - Szeretném...de mivel tudom, hogy ő is többet érez és én is akkor tuti elhívna randira és én még nem tudnák vele elmenni...
  - Miért?
  - Tudod mielőtt ide jöttem...Bradfordban volt egy barátom, de nem szeretett vagyis igen, de nem engem hanem a hírnevem...és ez engem nagyon megviselt...Majd egy nap amikor sétáltam hazafelé a gimiből megláttam egy másik lánnyal kézen fogva sétál majd csókolózni...nagyon kiborultam....pedig tudtam, hogy ez lesz...Miután hazaértem, leittam magam teljesen...kórházban kötöttem ki, anyáék nem voltak itthon és Zaynek meg nem akartam szólni, mert éppen turnéztatok...és azóta egyetlen fiúban sem tudok megbízni...
  - Hülye volt, hiszen te gyönyörű vagy. Csak egy hülye csinálna ilyet.-karolt át.
  - Talán ezt nem kéne...-mutattam a kezére.- a végén még minket is összehoznak és nem akarok vitát El-el.
  - El nem olyan és nem érdekel, hogy ki mit mond, mert mi tudjuk az igazat. Szerintem mond el neki is amit nekem mondtál az előbb...ismerem Hazzát, megfogja érteni és ha igazán szeret, amit megsúgok neked, hogy így van akkor várni  fog rád, amíg készen nem fogsz állni egy új kapcsolatra.
  - És ha nem? Ha elmondom ő pedig megharagszik? Nem akarom elveszíteni...
  - Zoey! Hazza nem olyan, ő melletted lesz. Higgy nekem, én ismerem őt a legjobban...Igaz, hogy sok csaja volt, de ő maga mondta nekem, hogy te más vagy...te az első perctől fogva felkeltetted a figyelmét.
  - Bízom benned Lou.-öleltem meg.
  A sétánk további részében mindenféléről beszélgettünk. Például, hogy hogyan is ismerkedtek meg El-el, vagy hogy milyen volt az X-factor előtt. Elmesélte szinte az egész életét...sokat nevettünk, hülyültünk...Hamar eltelt az idő és már kezdett sötétedni...úgy döntöttünk, hogy hazaindulunk. Hazafelé én meséltem neki magamról...olyanokat is mondtam neki, amit senki másnak, fogalmam sincs, hogy hogyan is tudtam így megnyílni Harry és Louis előtt, de örülök neki...
  - Csak azt ne mond, hogy modelkedsz?-kérdezte csillogó szemekkel Lou.
  - Nem.-nevettem.- Csak imádok pózolni...amikor szomorú vagyok általában magamat fotózom és jobb kedvem lesz.
  - Láthatok én is egy képet?-kérdezte.
  - Persze.-elővettem a telóm, kerestem egy képet majd Lou elé tartottam.
  - Zoey, ezek szuper képek...Tudod El is modelkedik néha, nem lenne kedved vele menni...szuperül mutatnál a képeken.
  - De szívesen megye, de csak ha nem zavarok.-mosolyogtam rá.
  - El örül majd neked és én is mert nem kellesz elkísérjem, habár jó volt őt ott látni...de én nem illek oda.-nevetett.
  Lassan hazaértünk. Amikor beléptünk mindenki a Tv előtt ült. Én szóltam nekik, hogy fáradt vagyok és inkább lefekszem aludni, ha nem baj. Próbáltam kerülni Zayn tekintetét meg persze Harryét, de nem nagyon ment.
  Felmentem a szobámba...ledobtam magamról a ruháimat...majd vettem egy hab fürdőt. Sokáig áztattam magam. Majd miután kiszálltam felvettem a pizsim és megnéztem magam a tükörben...rég nem tettem fel magamról új képet így azt gondoltam, hogy kattintok egyet.Meg is volt.
  Leültem az ágyamra, az ölembe vettem a gépem és felnéztem a Twitter-re. Rengeteg kérdést kaptam ismét, de nem néztem meg őket...nem érdekelnek.
"Helló Világ!Üdvözöllek titeket Londonból. Rég nem tettem fel már új képet. Gondoltam kattintok egyet. Megmutatom nektek, hogy hogyan is festek ebben a percben. Na hogy tetszik?"

  Mivel nem hazudtam a fiúknak, tényleg álmos voltam. Lecsuktam a gépem és lefeküdtem aludni. Hamar el is aludtam....
  "Egy klubban voltam. Egy helyes pasival táncoltam, amikor megszólalt a kedvenc számom. De a fiú eltűnt mellőlem. Valaki átkarolt hátulról, mikor megfordultam Harryt láttam magam előtt. Szorosan magához húzott én pedig a nyaka köré fűztem a karjaimat és a zene ritmusára mozgattam a csípőmet. Hazza egyre jobban közeledett felém, én megijedtem és a vállába fúrtam a fejem.Ő pedig elnevette magát, majd a fülembe súgta.
  - Szív döglesztő vagy Zoey.-a szívem erre hevesebben kezdett verni.
  - Miért mondasz nekem ilyeneket?.kérdeztem remegő hangon.
  - Mert így van.-az ujját az állam alá tette és felemelte a fejem a szemembe nézett és meg akart csókolni, de én elszaladtam.
  A pulthoz mentem, épp rendelni akartam mikor mellőlem valaki megszólalt. Oda kaptam a fejem. Egy dögös srác ült mellettem, jó alaposan végigmért.
  - Helló csinibaba!-köszöntött.- Loran vagyok. Meghívhatlak egy körre?
  - Szia, én pedig Zoey.-nem tudtam, hogy mit akar tőlem, de ha meghív akkor oké.-Persze.
  - Két Whiskyt.-mondta Loran a pultosnak. Pár másodpercen belül már előttünk is volt a két pohár.- Köszönjük.
  Egyből lenyomtam az egészet, egy kicsit marta a torkomat, de nem érdekelt. Bulizni akartam és az nem megy ha józan vagyok. Majd megfogtam Loran kezét és a táncparketre húztam. Majd elkezdtem magam rázni előtte. Egyre vadabbul táncoltunk, amikor hírtelen lejjebb csúsztatta a kezét a csípőmről a fenekemre.
Én felnéztem rá...és akkor olyan történt amit sosem tudtam volna elképzelni magamról... megcsókoltam. Heves csókcsatába kezdtünk, majd ismét a bárnál kötöttünk ki, megittunk még egy két pohárral majd én kezdtem rosszul lenni. Loran pedig az ölébe vett és kivitt a klubból. Betett egy kocsiba majd elhajtott, egy hatalmas ház előtt álltunk meg. Kinyitotta a kaput, majd bevitt a házba. Ismét csókolózni kezdtünk. Amikor kinyitottam a szemem már a hálószobában voltunk.
  Gyengéden az ágyra lökött majd fölém hajolt és csókolgatni kezdte a nyakamat, én pedig mindegyik csókjánál felnyögtem, ahogy látom élvezte. Az ajkaim már nem bírták tovább, megkeresték az övét és egymásba fonódtak. Rólam lekerült a ruhám, már csak alsónemű volt rajtam. Loran pedig csak boxerben. Fogalmam sincs, hogy hogyan jutottunk el idáig...de nem bántam. Ismét csókolgatni kezdte a nyakamat, majd haladt lefelé...."
  - Istenem mit tettem!!!!-kiáltottam fel. Majd hírtelen kicsapódott az ajtóm és valaki berontott rajta, nem láttam, hogy ki mert a könnyektől szinte semmit sem láttam....
  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése