2013. szeptember 6., péntek

24.Taylor az unokatesód?

Sziasztok!
Boldog vagyok, hogy nem hagytátok abba a blog olvasását
a hosszú szünet ellenére sem, köszönöm a kommenteket és a 
16 rendszeres olvasót. Most új résszel jelentkezem, remélem
tetszeni fog, bár nem lesz túl hosszú, de ígérem, hogy 
olyanok is lesznek. A következő rész 5 komi után jön.
Jó olvasást!



Harry szemszöge





  El sem hiszem, hogy milyénk az egész ház, Niall alig van itthon, amit én persze ki is fogok használni, hogy együtt lehessek Zoeyval. 
  Az esküvő óta nagyon furcsán viselkedik, de nem akarom, hogy azt érezze, hogy köteles nekem elmondani, ha valami bántja, megvárom míg magától mondja el. Csak bízni tudok benne, hogy el fogja mondani, hogy mi bántja... 
  Reggel is mellette ébredtem, Ő még aludt, én pedig egy reggeli csókkal ébresztettem fel, mint minden reggel. Gondoltam a mai napon meglepem a reggelivel, így készítettem neki egy különlegeset, nagyon boldog volt, azonnal a nyakamba is ugrott. De Paulnak mindent sikerül mindig elrontania, ahogy most is. Felhívott, hogy beszélni akar velem és hogy én majd adjam át a többieknek is. Egy kisebb veszekedés után elfogadtam, hogy ma nem lehetek Zoeyval. 
  Elbúcsúztam tőle, majd el is indultam. Hamar megérkeztem Paul házához, becsengettem és már bent is voltam. A nappaliban foglaltunk helyet és elkezdte mondogatni a mondókáját.
  - Tudom, hogy úgy volt, hogy nem lesz egy ideig új turnétok, de egy olyan ajánlatot kaptam, amit nem szabad visszautasítani. - mondta komolyan. 
  - Paul, mi pihenni is szeretnénk és több időt tölteni a lányokkal... - soroltam az ellenérveket.
  - Erre a turnén is lesz esélyetek. De nem utasíthatjuk vissza. Három hónap, szerte az egész világon... Szinte minden országba adnátok koncerteket és hidd el ezzel csak nektek akarok jót. - sóhajtottam egyet.
  - Mikor kezdődne?
  - Hát november közepén és február végén lenne az utolsó koncert, aztán visszajönnétek Londonba és esküszöm, hogy egy hónapig nem lesz semmi dolgotok.
  - Megbeszélem a srácokkal és akkor eldöntjük, de tudom, hogy neked úgysem lehet nemet mondani, úgyhogy szerintem megyünk, de csak ha a lányok is jöhetnek velünk.
  - Jöhetnek, ha nincs más dolguk. - mosolygott. Remek akkor legalább ők is jöhetnek.
  - Később felhívlak. - álltam fel. - Szia.
  - Várom. Szia.
  Nagyon nem örülök ennek, de nincs mit tenni, Paulal nem érdemes veszekedni, úgyis mindig az van amit ő akar. Emlékszem, hogy volt egy koncert amit nem akartunk megtartani mivel, a családunkkal szerettünk volna lenni, de persze, hogy nem lehetett... Akkor jól összevesztünk és elmentünk arra hülye koncertre. A srácoknak sem fog tetszeni remélem nem az én fejemet fogják leszedni, hanem majd Paulét... Lassan hazaértem és egy nem várt meglepetéssel találtam magam szemben.
  Zoey egy miniruhában állt előttem, gyönyörű volt, de nem értettem, hogy miért hiszen nem megyünk sehová sem vagy tévedtem? Ám ekkor a konyhába húzott és meglepetésemre meg volt terítve az asztal és még vacsora is volt rajta. Tudom, hogy Zoey nem tud jól főzni, de ahogy látom, most kitett magáért. A vacsora isteni volt, majd egy csodálatos estét töltöttünk együtt. Remélem nem ez lesz az utolsó ilyen esténk.
  - Mi a baj? - kérdeztem aggódóan, amikor észrevettem, hogy lefagyott a mosoly az arcáról.
  - Valamit el kell, hogy mondjak... de ha most mondom akkor elrontom ezt a csodás pillanatot. - mondta, én pedig már teljesen megijedtem, fogalmam sincs, hogy mi történhetett.
  - Zoey megijesztesz. Mi történt?
  - Gondolom neked is feltűnt, hogy az esküvő óta máshogy viselkedem. - bólintottam. - Ez azért van, mert ott az anyám elmondta nekem és Zaynek, hogy van egy rokonunk akiről eddig nem is tudtuk, hogy az... Aki nem más mint Taylor. Ő a mi unokatestvérünk...
  Mi? Taylor az unokatestvérük? Ezt nem hiszem el. Az az undok hülye liba rokona Zaynnek és Zoeynak? Hát már teljesen megértem, hogy miért viselkedett ilyen furcsán Zoey. El tudom hinni, hogy mit érez, hiszen ki nem állhatja azt a lányt... én pedig még mindig haragszom magamra, hogy megcsaltam vele, de tudom, hogy nem voltam magamnál... Zoey pedig megbocsájtott, habár tudom, hogy soha, nem fogja elfelejteni amit tettem, de én sem...
  - Taylor? - kérdeztem vissza.
  - Igen, ő. - szorosan magamhoz öleltem.
  - Semmi baj, mindent megoldunk, nem hagylak magadra. - suttogtam a fülébe. 
  - Nem, nem lesz... anya azt akarja, hogy látogassam meg a kórházban és miután felébredt pedig költözzön hozzánk egy időre, amíg felépül. Hogy fogom én kibírni, azt a pár napot hetet? Én utálom azt a csajt...
  - Nem vagy vele egyedül és mi itt leszünk neked, vele pedig nem is törődünk. Ha akarod veled megyek a kórházba, de én nem fogok hozzá szólni...
  - Köszönöm...
  Nem akarom elhinni, hogy velünk fog lakni egy ideig, minek? Úgysem fogunk  vele törődni, én biztosan nem és szerintem a többiek sem. Puszikkal próbáltam nyugtatgatni és sikerült is...

  Reggel hamarabb ébredtem, óvatosan kimásztam mellőle, szerencsére nem ébredt fel. Beszélnem kell a fiúkkal. Mindenkinek írtam egy SMS-t, hogy jöjjön Skypera. Majd a gépemért nyúltam és lementem a nappaliba. Pár percen belül mindenki fent volt.
  - Sziasztok! - köszöntem.
  - Szia! - válaszolták.
  - Miért kell hajnalban felkeltened? - kérdezte Lou.
  - Nincs hajnal és fontos dologról kell beszélnünk.
  - Mi lenne az? - kérdezte Liam.
  - Tegnap beszéltem Paulal...
  - Ez már rosszul kezdődik. - szakított félbe Lou.
  - És azt mondta, hogy november közepén egy három hónapos turnéra indulunk... - mondtam szomorúan.
  - Mi? - kérdezték egyszerre.
  - Én tuti, hogy nem megyek. - nyafogott Zayn, Pezz pedig megölelte.
  - Mindenki jön, ebbe persze a lányok is beletartoznak, ha nincs más programjuk.
  - Nekünk is turnénk lesz. - szomorodott el Pezz. - De amikor csak tudok meglátogatlak titeket.
  - Hát nekem most nincs fotózásom, úgyhogy én mehetek. - mosolygott El, persze erre Lou is boldog lett.
  - Én is megyek. - szólalt meg Dani is.
  - Nia veled mi van? - kérdeztem.
  - Hát szerintem nem tudok kivenni egy három hónapos szabadságot.
  - Mondj fel és lakj velünk. - ajánlotta fel neki Niall.
  - Komolyan?
  - Igen. - puszilta meg.
  - Akkor én is megyek.
  - Hová megy mindenki? - kérdezte a hátam mögül Zoey, észre sem vettem, hogy lejött. Az ölembe húztam, majd mindenki köszönt neki és elmondtuk, hogy turnéra. - Én oda megyek ahol Harry is ott van, szóval persze, hogy megyek. - bújt hozzám.
  Még beszéltünk egy kicsit a srácokkal, Zoey pedig próbálta jobb kedvre deríteni Zaynt, de nem nagyon sikerült, hiszen csak Pezz nem tud végig ott lenni velünk... Mindenki elmondta, hogy milyen csodás a nyaralás, Nialltól pedig csak azt hallottuk, hogy milyen éhes, nem lepett meg minket.... A nap további részét kettesben töltöttük Zoeyval, sokat beszélgettünk, filmeztünk és még sok másat.......

11 megjegyzés: